Melyik a legjobb mikrovezérlő?
Apró méretűek, mégis hatalmas lehetőség rejlik használatukban, viszont fontos, hogy felismerjük a különbséget közöttük. Ebben is segít hat terméket bemutató tesztünk.
Egészen hosszú ideje már annak, hogy a számítógépek zsugorodásba kezdtek; a szoba méretű, lyukkártyás monstrumoknál - amelyek nem mellesleg a holdra repítették az embert - ma már a zsebünkben pihenő okostelefonok is nagyságrendekkel komolyabb számításkapacitással büszkélkedhetnek. Persze a komponensek méretének csökkenése és a teljesítmény növekedése a zsebbarát számítógépek elterjedésére is jótékony hatással volt, azonban a felhasználók ennél többre vágytak, a piac pedig a szabadon programozható és bővíthető mikrokontrollerek és miniszámítógépek megjelenésével válaszolt az igényekre. Az aprócska eszközök új dimenziókat nyitottak meg a hardverprogramozás terén, ami már nem csak a mérnököket vonzotta, hanem a különleges és valóban hasznos ismereteket nyújtó hobbit kereső felhasználókat is, korosztálytól és nemtől teljesen függetlenül.
Hasonló, mégis különböző
Hatalmas különbségeket találunk egy alaposabb vizsgálat során az Arduino mikrovezérlő és a Raspberry Pi által életre hívott mikroszámítógépek között, ám a laikusok mégis egy kalap alá veszik ezeket az eszközöket, mert első ránézésre csupán egy alaposan megpakolt nyomtatott áramköri lapkát látnak. A külső hasonlóságot mutató mikrovezérlők és a miniatürizált PC-k azonban a képességeiket tekintve egymástól teljesen különböző hardveres szolgáltatásokat kínálnak.
A leglényegesebb differencia a modellek között talán az, hogy az Arduino és társai célhardverré felprogramozható univerzális eszközök, amelyek csupán egy részét kínálják annak a teljesítménynek, amire a teljes értékű operációs rendszert futtató Raspberry Pi miniszámítógép képes.
A Pi viszont egy teljes értékű asztali eszközökkel is versenyre kelő PC-ként funkcionál, igaz, a hobbisták hardverprogramozói képességeit is kiaknázhatják. Természetesen a fejlettebb komponenseknek köszönhetően a Raspberry segítségével jóval komolyabb munka egy LED-et villogtatni (operációs rendszerének grafikus felületét segítségül hívva még különféle kódcsomagok és szoftverek telepítése is szükséges). A legszemléletesebben talán az mutatja az eszközök közötti különbéget, hogy a kódolás világába bevezetést nyújtó, vizuális nyelvet használó Scratch szoftver segítségével vezérelhetjük az Arduino felületéhez csatlakoztatott bővítményeket, míg a Raspberry Pi képes a Scratch futtatására.
Melyiket válasszam?
Alapvetően az életre hívni kívánt projektünk határozza meg, hogy milyen teljesítményű eszközre lesz szükségünk. Ha komolyabb számításigényű feladatok ellátására képes készüléket, médiacentert vagy esetleg grafikus operációs rendszer megjelenítésére alkalmas eszközt keresünk, akkor a Raspberry család - valamint az általa ihletett modellek - háza táján kell alaposabban körülnéznünk, míg ha egy-egy specifikált feladatot szeretnénk saját kezűleg leprogramozni, akkor egy Arduinóra lesz szükségünk. Már csak azért is ez a leglogikusabb szétválasztása a kétfajta eszköztípusnak, mert bár a Raspberry is képes a felületéhez csatlakoztatott eszközök vezérlésére, az Arduinókkal sokkal egyszerűbb belekezdeni a kódolásba, mert a fejlesztői környezet telepítését követően szinte minden a rendelkezésünkre áll, példakódok tömkelegének kísérletében.
Így értékeltünk
Igazán vékony a határ a két eszköztípus között, azonban tesztünkben szerencsére jól elkülönülnek a mikrokontrollerek és a mini-PC-k, éppen ezért az értékelésünk során is különválasztottuk a két kategóriát. Ha egyben vetettük volna össze a modelleket, akkor nagyjából úgy jártunk volna, mintha három sportautót igyekeztünk volna összehasonlítani három átlagos teljesítményű kocsiból kiemelt motorral. Ennek ellenére az értékelési szempontok megegyeztek, mert összességében mindkét kategóriában szinte azonos szempontrendszer alapján vethetők össze a modellek.
Az elsődleges szempont természetesen a hardverkínálat, ugyanis a megfelelő komponensek nélkül mit sem ér a készülék. Ez az összefoglaló kategória a modellen fellelhető beépített szenzorokat, a hardverkomponenseket és az egyéb extra képességeket is egyesíti. Ezenkívül külön értékelési szempontként jelenik meg az eszközök teljesítménye is. Mivel alapvetően a hobbisták körében népszerű mindkét platform, az eszközök ára kiemelten fontos volt a végső értékelésnél. Mindezek mellett a szoftveres szempontokat is figyelembe vettük, itt a miniszámítógépek esetén az elérhető alkalmazások kaptak helyet, míg a mikrokontrollereknél a programozási környezet jelent meg.
A cikkünk a következő oldalon folytatódik a miniszámítógépek részletes bemutatásával.