Melyik a legjobb mikrovezérlő?

A mikrovezérlők csatájában szerencsére nem alakultak ki nagy különbségek a modellek között, ám ennek megfelelően kicsit nehezebb is volt meghozni végső döntésünket. Itt az Arduino Uno R3 csupán azért szorult az utolsó helyre, mert a hazai forgalmazók kínálatában sajnos jóval magasabb az eszköz ára, mint amit a külföldről rendelhető példányok mellett láthatunk feltüntetve az online boltokban, ilyen minimális összegkülönbségnél pedig a Genuino 101 már sokkal jobb vételnek számít (már amennyiben tudunk még egyet venni) a rögtön elérhető extra képességeknek köszönhetően.

A micro:bit sikeresen befurakodott a két Arduino közé temérdek plusz kiegészítőjének köszönhetően, amelyek miatt az eszköz már a dobozából előásva is azonnal programozható.

Arduino Uno R3 (Mikrokontroller)

Számtalan indok szól a mikrokontrollerek között az Arduino Uno modelljeinek megvásárlása mellett, ezek közül talán a rendkívül kedvező ár a perdöntő. Hatalmas hivatalos és félhivatalos kiegészítőpiacának köszönhetően jelentős szenzor- és extra hardverkomponens-kínálattal rendelkezik, így projektjeiknél szabadon szárnyalhat a kreativitásunk. Persze brutális hardveres teljesítményt a néhány ezer forintos modelltől nem érdemes várnunk, ám az elsőre vérszegénynek tűnő specifikáció a felületéhez csatlakoztatott kiegészítőket - megfelelő programkód mellett - gond nélkül tudja futtatni.

Az R3-as készülékben egyébként egy ATmega328 mikrochip várja a lelkes hobbisták és a profi programozók kódjait; a 8 bites, 16 MHz-es órajel elérésére képes processzor - habár ez a több gigahertzes PC-s lapkákhoz szokott felhasználóknak alacsonynak tűnhet - az alapfunkciók és a megfelelően specifikált feladatok ellátására tökéletesen képes. Kódjaink az eszköz 32 kB-os flashmemóriájában raktározódnak el, amelyeket az áram alá helyezett készülékből bármikor előcsalhatunk.

A modell elsősorban a hobbiprogramozók projektjeiben használható zökkenőmentesen, ám ez nem jelenti azt, hogy komplex feladatok ellátása során elhasalna, a komponenskínálat alapos áttekintését követően láthatjuk, hogy a távirányítású modellautótól a 3D-nyomtatóig szinte minden felmerülő ötletünk megvalósításához találunk Arduino-kiegészítőt. A plusz bővítményeket az eszköz felületén elhelyezett 14 darab digitális I/O, valamint a hat darab analóg pin segítségével csatlakoztathatjuk. A modell egy B-s USB-csatlakozót kapott, amelyhez a készülékek mellé szinte kivétel nélkül megfelelő, adatátvitelre is alkalmas kábelt mellékelnek a csomagban. A készülék programozását a saját Arduino-környezetében, C++ nyelven hajthatjuk végre a legegyszerűbben.

Előny: rengeteg hardveres kiegészítő, sok példakód
Hátrány: limitált hardveres képességek

BBC micro:bit (Mikrokontroller)

Elsődlegesen a brit oktatásba szánta eszközét a BBC televíziós társaság, és számos piacvezető vállalat közreműködésével megalkotta az ARM-alapokra épülő micro:bit lapkát, hogy a tavalyi évben a szigetország közel egymillió 10 és 11 éves diákja kapja kézhez teljesen ingyen ezt az apró programozható eszközt. A hazai oktatási tervbe még ugyan nem kerültek be a hardverek programozásában rejlő lehetőségeket bemutató órák, ám szerencsére az óriási népszerűségnek köszönhetően ez a digitális taneszköz hazánkba is eljutott.

A micro:bit felépítése ugyan mutat némi hasonlóságot az Arduino mikrokontrollerekével, azonban jónéhány jelentős ponton eltér tőlük. Az egyik leglényegesebb a modell mérete, amely a standard Arduino-lapkáknak nagyjából a felét teszi ki, vagyis helytakarékosabban kínál változatos kontrollfunkciókat. Persze a méretbeli különbségeken kívül is bőven találunk még olyan komponenseket a felületén, amelyek egy Arduinóhoz csak külön bővítményként szerezhetők be. Ilyen például a Bluetooth-chip, a háromtengelyes gyorsulásmérő, valamint a beépített magnetométer, sőt ha alaposabban megnézzük, a modell még egy apró kijelzőt is kapott, egy 5×5-ös elrendezésben felhelyezett LED-mátrixot.

Az apróság felprogramozását négy felület közül választva kezdhetjük meg a JavaScript vagy a Python nyelvek használatával. A kódolási környezetek a készülék hivatalos oldaláról közvetlenül elérhetők, és választhatunk a vizuális nyelvek, valamint a kódírás lehetősége közül is. Az elkészült alkotásokat egy szabványos microUSB-porton keresztül juttathatjuk a készülék felületére, amely egyszerre egy darab kódcsomagot képes kezelni. Mivel viszonylag nagy szabadságot kínál a készülék, senkit se zavarjon, hogy elsősorban az általános iskolás korosztály számára készíttette a BBC, a modell így is számos projektünkben lehet segítségünkre, és ami a legfontosabb: a teljesen kezdők számára is garantált sikerélményekkel kecsegtet.

Előny: LED-mártix, rengeteg beépített szenzor, vizuális programnyelv
Hátrány: csak szkriptelhető, kevés saját kiegészítő

Intel Genuino 101 (Mikrokontroller)

Igazán különleges Arduino-változatot hozott az Intel a piacra a Genuino 101-es lapka képében. A modellben debütált széles körben elérhető platformon a kisméretű és hasonló fogyasztású Curie modul, méghozzá egy x86-os környezetet kínálva a hobbi-hardverkészítőknek. Ha kicsit behatóbban tanulmányozzuk a mikrovezérlő specifikációját, láthatjuk, hogy a lapkáján elhelyezett Intel processzor 32 MHz-en ketyeg, flashmemóriából pedig 192 kB áll a rendelkezésünkre, amivel a klasszikus Arduino-változatokat messze felülmúlja teljesítményben.

Az eszköz felületén a PC-s kommunikáció megvalósításához találhatunk egy B-s USB-portot, amelyen keresztül töltöttséget is képes felvenni, bár a zökkenőmentes áramellátás megvalósításához még egy dedikált DC-aljzatot is kapunk. A modell két szélén, katonás rendben sorakoznak a digitális és az analóg csatlakozók, előbbiből 14, utóbbiból hat darab áll rendelkezésünkre. Persze az apró nyomtatott áramkori lapkára még bőven került extra, az Arduino szokásos hardveres kialakítása mellett Bluetooth-chipet is találunk rajta, sőt az eszköz beépített giroszkópot és gyorsulásmérőt is kapott, így már pusztán a modell megvásárlásával, mindenféle extra kiegészítő nélkül is kipróbálhatjuk a szenzoros adatok valós idejű megjelenítésének lehetőségeit.

A készülék hatalmas előnye, hogy a beépített pluszfunkciók mellett felülete maximális kompatibilitást kínál az Unóhoz készült hardverekkel, így viszonylag kedvező áron is hozzájuthatunk a kiegészítő szenzorokhoz és a bővítőshieldekhez. Sajnos a kínált extrák miatt a Genuino 101 már egy kicsit magasabb árkategóriába tartozik, mint belépőszintű társai, tudásában azonban nem feltétlenül kínál akkora pluszt, hogy ez tökéletesen megérje. Ha a projektünk elkészítésekor a kompaktság is számít, akkor viszont tökéletes választás lehet.

Előny: beépített Bluetooth-chip, gyorsulásmérő
Hátrány: magas ár, nehéz beszerezni (nemrég megszűnt a gyártása) nincs USB-kábel a csomagban

Oldalak: 1 2 3