Így tanulj meg programozni!
Rengeteg nyelv közül választhat, aki programozni szeretne; a modernebb platformok esetében gyakran még hagyományos kódsorok szerkesztésére sincs szükség.
Robusztus fejlesztőeszközök
Végre elérkeztünk azokhoz a nyelvekhez - esetenként konkrétabban platformokhoz -, melyek nagyon jó megélhetést jelenthetnek számunkra, már amennyiben professzionális szinten ismerjük őket. A StartupCompass 2014-es adatokra alapuló felmérése szerint a legjobban fizetett nyelv a C++ (utána pedig a Python szkriptnyelv következik).
A PC-s alkalmazásfejlesztés (legyen szó akár Windows, Mac OS vagy Linux operációs rendszerekről) nagy öregje a C++, azaz a jó öreg C programozási nyelv objektumorientált változata. Itt nincs mese, akkor is tanulni, felfedezni és gyakorolni kell, ha valaki már otthon van a szimpla C-ben (ez utóbbit inkább hardverközeli programozásban, beágyazott vagy retró rendszerekhez használják manapság). A C++ egy fordítást igénylő nyelv, és számos ingyenes fordító (compiler) érhető el hozzá, a legnépszerűbb a GCC (ez minden Linuxban benne is van) és talán a MinGW, amely többféle OS alatt is elérhető. Ha nem akarunk fapados szerkesztőkkel kezdeni, érdemes lehet telepíteni a Microsoft Visual Studiót: az egyik legkényelmesebb ma elérhető fejlesztőeszköz, és ingyenes (Community) kiadásában is gyakorolható a C++.
Annak idején első compiler nyelvként rengeteg helyen tanítottak Pascalt. A nyelv ma is él, még ha nem is futott be olyan fényes pályát, mint a C utódnyelvei. Bárki letöltheti a nyílt forráskódú, objektumorientált, multiplatformos Free Pascal fordítót, és kipróbálhatja, mennyire emlékszik még. A Pascal élettartamát és sikerét nagyban növelte az objektumorientált, a C++ és Object Pascal előnyeit ötvöző, windowsos Delphi nyelv és fejlesztőrendszer, mely az egyik első gyors, komponensalapú integrált fejlesztőkörnyezet volt megjelenésekor. (Ma is professzionális és méregdrága fejlesztőeszköz az Embarcadero gondozásában.) Méltó klónja a Lazarus, ami úgy néz ki, mintha a Delphi egy korábbi verzióját ingyenessé alakította volna valaki. Ingyenessége ellenére tucatnyi platformra (mobilra is) fejleszthetünk vele, érdemes kipróbálni.
Az Oracle Java (nem JavaScript!) az a platform, amelynek sikerült egész iparágat növesztenie maga köré nem is olyan hosszú, 1995-ben indult karrierje során. Megvetette a lábát az kliens-szerver adatbázis alkalmazások, a beágyazott rendszerek és a mobileszközök világában is, ezért ma nem lehet annyi Java fejlesztőt képezni, mint ahányra szükség lenne; aki ezt választja és megtanulja, annak nagy eséllyel lesz állása. A számos operációs rendszeren használható platform és fejlesztőkörnyezete (Eclipse) ingyenes, viszont elég hosszú idő, mire rendesen belerázódunk, és még néhány közkedvelt modul csínját-bínját is elsajátítjuk.
A Microsoft .NET-jén használható nyelvek közül leginkább talán a C# (ejtsd: szí-sárp) tudott a Javához hasonló karriert befutni, az öt legjobban fizetett programozási nyelv közé tartozik. A platform gyakorlatilag a Windowshoz kötődik, ami talán hátrány, ugyanakkor a fejlesztéshez használható Microsoft VisualStudio az egyik legkönnyebben kezelhető és tanulható integrált rendszer, nagyon kényelmes munkaeszköz. A C# nyelv (akárcsak a Java) bináris pszeudokódra fordít, amit egy virtuális gép futtat, sok tekintetben összevethető a C++-szal, és alkotói bizonyosan merítettek a Javából és az Object Pascalból is, ezért ha bármelyiket ismerjük, akkor a C# tanulásában előnyt élvezünk.
Szkript vagy fordító?
A hagyományos, magas szintű nyelvek jelentős része fordítást igényel. A forrásszöveget csak a programozó érti, azt a fordító (compiler) alakítja át a CPU számára közvetlenül értelmezhető gépi utasításokká, a program csak ezután futtatható. A kompilált programok gyorsak, viszont a programozónak sok mindent kőbe kell vésnie a tervezés során, így nehezebb olyan programot írni, amely dinamikusan, rugalmasan variálható.
A szkriptnyelvek és interpreterek (pl. Perl, Python, JavaScript és sok BASIC változat) lényege, hogy futásukhoz szükségük van egy értelmezőre, futtatóra, mely a forrásszöveget értelmezi és végrehajtja. Ennek folytán lassabbak a fordítást igénylő nyelveknél, mert az értelmezés futás közben zajlik. Nagy előnyük viszont a dinamizmus és rugalmasság, lazábban kezelik a változótípusokat és objektumokat, a programozónak kevés kötöttséggel kell csak számolnia.
A Java és C# érdekessége, hogy a fordítók és értelmezők keverékeként működnek. A compiler nem a CPU nyelvére fordít, hanem a platformban alkalmazott saját bináris kódra (bájtkód vagy pszeudokód). Ennek eredményeként a lefordított program kicsit lassabb, de bármilyen hardveren futhat a CPU gépi nyelvétől függetlenül, amire csak elkészítették a platformot. A futtatás sokkal kontrollálhatóbb, mint hagyományos nyelveknél, így elvileg biztonságosabban működő programok készíthetők.
