Hogyan válasszunk 3D-nyomtatót?
Egyre olcsóbbak a 3D-nyomtatók, és egyre több helyen bukkannak fel. Utánajártunk, hogy érdemes-e beruházni egyre.
Míg évekkel ezelőtt szinte naponta érkeztek a hírek a 3D-nyomtatókkal és főként azok produktumaival kapcsolatban, mostanság viszonylag kevés, három dimenziós nyomattal kapcsolatos hír töri át az ingerküszöbünket. Már természetesnek vesszük, hogy ki lehet nyomtatni fegyvert, 3D-nyomtatót, egy teljes gépjárművet vagy éppen házat, elmúlt az a hisztérikus hangulat, amely a technológia elterjedését övezte. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a printerek eltűntek volna a piacról, sőt lassan, de biztosan növekszik szegmensük, és egyre több intézményben, iskolában, irodában és otthonban bukkannak fel ezek a nem mindennapi nyomtatók.
Még fejlődnek is; szerencsére a legújabb generáció tagjai mind gyorsabbak elődeiknél, és az árak is csökkentek valamelyest. Így már 100 ezer forint alatt is találunk a kereskedőknél 3D-nyomtatót, egy jelenlegi csúcsmobil áráért pedig már elfogadható nyomatminőséget kínáló modelleket is találhatunk.
Előbb az önvizsgálat
Könnyű tehát elcsábulni, és az árak csökkenése az impulzusvásárlásokat is egyre gyakoribbá teszi. Pedig nem való mindenkinek 3D-nyomtató; úgy véljük, hogy jelenleg az emberek többségének nincs szüksége ilyen eszközre, csak azért veszik meg, mert új, és menő. Pedig ha nem tudják kihasználni képességeit, akkor csak egy nagy porfogóval gazdagodhatnak. Első vásárlási tippünk - és talán a legfontosabb -, hogy tedd fel magadnak a kérdést: tényleg szükséged van rá? Ha nincs a fejedben legalább öt-tíz modell ötlete, nem érdemes a vásárlás mellett döntened, hiszen a bérnyomtatással foglalkozó cégek segítségével nagyobb beruházás nélkül is megismerkedhetsz a technológiával, hogy később megfontoltabb döntést hozhass.
Ráadásul pár év múlva szinte biztos, hogy sokkal fejlettebb printert kapsz ugyanazért az árért. Ha nem tudod, miként kell létrehozni, digitalizálni vagy éppen módosítani egy 3D-s modellt, akkor szintén a vásárlás elhalasztását javasoljuk. Az internetes szolgáltatásokon (például thingiverse.com, free3d.com és turbosquid.com) fellelhető modellek csak ideig-óráig lesznek érdekesek, és hamar felmerül majd a saját darab készítésének vagy egy meglévő módosításának az igénye. Ez esetben újra a 3D-nyomtatási szolgáltatásokat javasoljuk, és még legalább három másik esetben is - lásd vonatkozó pro és kontra érveinket. Ha még az önvizsgálat után is egyértelműen vásárláspárti vagy, akkor egy szinttel tovább is léphetünk.
Lakossági lehetőségek
Ha az additív gyártási eljárásokat nézzük, viszonylag széles a paletta a lehetőségeket tekintve, hiszen akár rozsdamentes acél, ezüst, arany vagy éppen titániumötvözeteket is nyomtathatunk. Az additív eljárás lényege ugyanis, hogy nem egy meglévő anyagot bont le faragással, hanem újat épít fel elemeiből, rétegről rétegre haladva, ezáltal minimálisra csökkenve az anyagpazarlást. Összesen hét különféle 3D-nyomtatási eljárást különböztetünk meg, amelyek közül néggyel csak ipari körülmények között lehet találkozni.
A boltok polcain túlnyomórészt olvasztott huzallerakásos (Fused Deposition Modeling - FDM) technológiával dolgozó modellek sorakoznak, még ha azokat bizonyos esetekben - szabadalmi okokból - Fused Filament Fabrication (FFF) névvel is illetik. Az FDM egyébként nem mai találmány, még 1988-ban szabadalmaztatta Scott Crump a Stratasys Inc. részére, központi eleme a nyomtatófej (angolul extruder) és a fejmag (nozzle), amely az áthúzott plasztikhuzalt megolvasztja, majd gyorsan lehűti, egy x, y és z koordinátában leírható utat bejárva, rétegenként építve fel a modelleket.
A technológia előnye, hogy viszonylag alacsony hőmérsékleten, körülbelül 200 Celsius-fokon működik, így a gép néhány fontos óvintézkedéssel akár az otthonokban is elhelyezhető. E tulajdonsága miatt fémek olvasztására nem, csupán műanyagok kezelésére képes, ami a legtöbb esetben PLA, ám van, hogy az ABS-t, a PET-et is megtaláljuk a támogatott anyagok listáján.
Töltetek
Érdemes ismernünk a munkálatokhoz használt anyagokat, ám szerencsére elegendő, ha az olvadáspontjukkal és fő tulajdonságaikkal tisztában vagyunk, nem kell leporolnunk a kémiatankönyveinket. A PLA szerencsére jól megmunkálható, viszonylag olcsón beszerezhető (legalábbis cikkünk írásának pillanatában 5 és 20 ezer forint között szóródtak a töltetek, úgynevezett filementek árai), kiválóan alkalmas prototípusgyártásra, és néhány használati tárgyat is nyugodtan megalkothatunk segítségével. Mivel a legtöbb lakossági 3D-nyomtató kezeli a PLA anyagokat, nyugodtan számolhatunk vele. A magasabb hőfokon olvasó ABS is elterjedtnek számít, ám az olcsó printerekben csak ritkán vethetjük be, lévén hogy igényli a fűtött, 80 Celsius-fokos ágyat, amit nyitott nyomtatókban nehezen lehet megoldani. Azaz ha hosszú távon szeretnénk több anyagot is kipróbálni, mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, mivel a nejlon és a PET is igényli a magasabb hőfokot, amire az olcsó eszközökben lévő extruderek nem biztos, hogy fel vannak készítve. Íme néhány elterjedt alapanyag:
PLA
A politejsavként is ismert, hőre lágyuló műanyag leginkább prototípusgyártásban használható. Kukoricából és cukorból állítják elő, emiatt környezetbarátnak tekinthető, lebomlik, viszont alacsony hőmérsékleten olvad (160-220 Celsius-fokon), ami miatt akár erős napfényben is deformálódhat. Jól színezhető és olcsó.
ABS
Teljes nevén akrilnitril-butadién-sztirol 200-250. Celsius-fokon olvad, ezáltal sokkal ellenállóbb a PLA-nál, nehezebben törik, könnyebben megmunkálható, jobb a vegyszerállósága, viszont igényli a fűtött ágyat, máskülönben deformálódhat. Többek között a legófigurák is ebből az anyagból készülnek.
PET
Szintén egy kedvező áron beszerezhető műanyag, amely a nevéhez méltóan újrahasznosított PET-palackokból készül. A boltokban glycollal módosított PETG filamentekkel is találkozhatunk, amelyek rugalmasabbak a PLA-nál, viszont az ABS-hez képest kevésbé vetemednek. 220-250 Celsius-fokon olvadnak, és igénylik a fűthető ágyat.
Nejlon
Remekül használható poliamid műanyag, amely vékony rétegvastagság mellett kellően rugalmas, vastag kivitelben viszont rendkívül strapabíró. Hátránya, hogy 240 Celsius-fok felett olvad, ami nem segíti lakossági felhasználását, még ha néhány printerfejcserével akár képessé is tehető a printer a kezelésére.