A bukás szabályai
Rossz vezetés, csapat, termék, befektetés - az induló vállalkozások sikertelenségének ezeken túl is számtalan oka lehet. Utánanéztünk, melyek a leggyakoribbak.
Sok startup egyszerűen nem találja meg a számára releváns befektetőket, vagy ha meg is találja, rossz módon közelít feléjük. És míg a Google és a Facebook megengedheti magának, hogy kockázatot vállaljon és kísérletezzen korukat megelőző ötletekkel, a kezdő startupoknak már kőkeményen számolniuk kell, és csak a tényleg sikeresnek hitt ötletek megvalósításába vághatnak bele. A startupok mindössze 1 százalékát finanszírozzák befektetők, 82 százalékukat saját zsebből fizeti az ötletgazda, 17 százalék pedig a család, illetve a barátok tőkéjét használja fel. Steve Hogan, a Szilícium-völgy legfontosabb startupsegítő cégének, a Tech-Rx-nek a vezetője szerint a vállalkozás fedezetének biztosítására a legjobb módszer az, ha a társak dobják össze az induló tőkét. Mégis sokan választják inkább az önfinanszírozást, pedig ezzel szignifikánsan megnő a bukás esélye.
A növekedés nehézsége
A sikeres indulás után a következő lépcsőfok a növekedés fenntartása. Az ArcticStartup-CoFounder a startupok 10 százalékát találta erre képtelennek. A 2011-es Startup Genom Projekt viszont azt mutatta ki, hogy az internetes startupok 74 százaléka szenved az úgynevezett korai skálázás hibájában, aminek következtében többek között összekeverik a technológia iránt lelkes felhasználókat a valódi piaci szükséglettel. Az egyik bukott szilícium-völgyi startup, a Teamometer alapítója szerint például tilos szorozni a felhasználók számát.
"Először megszerzed az első felhasználódat. Aztán az első tízet. És aztán esetleg többet és még többet. De amíg csak tíz felhasználód van, nem bizonyítottál semmit" - mondta el Sergio Schuler. A startupperek gyakran túl optimisták a felhasználószám növekedését illetően, ám hiába érdekes a termék, ha legfeljebb néhány early adapter kopogtat az ajtajukon, és a többi felhasználót kőkemény munkával kell összeszedni. Ehhez pedig egyrészt nagy piac, másrészt jó és az igényekhez idomuló üzleti modell szükséges. Ha az alapítók túlzottan ragaszkodnak a már nem működő modellhez, az egy felhasználó megnyeréséhez szükséges összeg nagyobb lehet, mint amennyit a felhasználó termel a termék használata alatt a cég számára.
További bukási ok a versenytársak figyelmen kívül hagyása. Európában gyakran rengeteg időt töltenek a startupperek ötletük levédetésével, Amerikában viszont sokkal kevésbé törődnek a szabadalmakkal, így egy-egy ötlet megtöbbszöröződve jelenhet meg a piacon, méghozzá egyazon időben. Ezzel együtt a startupok 19 százaléka vall kudarcot a megfelelő versenytárskutatás hiánya miatt. Ahogy Peter Thiel, a PayPal társalapítója fogalmazott: "Azt kell megkérdezni, hogy mit csinálsz, amit senki más nem. Vagy ha igen, mit csinálsz másképp, hogy tiéd legyen a piac?"
A helyszín és az idő megválasztása sem mindegy. Az Atlanti-törésvonal miatt Európában továbbra is nehezebb vállalkozni, mint Amerikában, de a Skype-tól kezdve, a Spotify-on át a Preziig számos példa bizonyítja, hogy nem lehetetlen. Ehhez viszont még fontosabb a megfelelő időzítés megtalálása. Langmár Péter, a Brickflow egyik alapítója (aki azóta a sikeres termékügynökség, a Lab.Coop társalapítója is lett) például úgy emlékszik vissza az eseményekre, hogy míg a cég indulásakor, 2011-2012-ben a közösségi média izgalmas és új területnek számított, addig mire a Brickflow igazi termékét talpra tudta állítani, a közösségi média olyannyira elterjedt, hogy a témában dolgozó kezdő cégek már nem voltak érdekesek. Tehát nem elég követni a trendeket, meg is kell csinálni a terméket, mielőtt túl késő lenne.
"Az is nagy hibánk volt, hogy túl sokáig kerestük Európában a befektetőinket. Így utólag már egyértelmű, hogy az első körös befektetés után, de legkésőbb az első fontos fejlesztésünk megjelenését követően Amerikába kellett volna költöznünk" - mesélte Langmár Péter. Ráadásul nem elég jó helyen lenni jó időben, mindig szem előtt kell tartani a felhasználókat is, közel kell maradni hozzájuk, és megérteni az igényeiket. Ez pedig nem könnyű, mert előkerül a tyúk és a tojás esete.
Jelenjen-e meg a termék, hogy minél többen teszteljék, vagy legyen hosszabb a fejlesztési periódus, hogy aztán tökéletes felhasználói élmény születhessen? Először egyeztessünk, és aszerint fejlesszünk, vagy legyen teljes a meglepetés? Szakértők szerint nagyon kevés startup találja el a helyes arányt. Mert fontos élni a meglepetés erejével, de a megfelelő validálás, a folyamatos mérés, utánkövetés és adatoptimalizálás nélkül esély sincs egy nagy érdeklődésre számot tartó termék előállítására.
A legfontosabb tanácsok
"Nem szabad félni, csinálni kell. Ejtőernyőzés közben megtanulni az ernyő használatát ijesztő, de valójában semmi sem történik, ha nem sikerül. Mert az élet megy tovább" - foglalta össze saját első startupbukásának történetét az azóta a Doppellel már sikeressé vált Jack Hopper az első budapesti FuckUp Nightson. Joerg Bauer ugyanitt saját élményét osztotta meg tanulságként a félelmen való felülkerekedésre. "Amikor az első önálló repülésénél egy hiba miatt GPS és térkép nélkül maradva eltévedtem, a tanárom szavai segítették át a pánikon: csak tartani kell a magasságot, és repülni. Tehát nincs mit tenni, folytatni kell, aztán majd csak sikerül kimászni a bajból. Persze nem árt a leleményesség. Például az egyik első üzleti prezentációmat Excelben kellett volna csinálnom, de nem tudtam kezelni, így teljes zagyvasággal álltam a főnökeim elé. Viszont olyan meggyőzően adtam elő, hogy mindenki azt hitte, a bemutatott adatok a tökéletes számok" - fűzte hozzá Bauer.
Langmár Péter is a próbálkozást emelte ki egyik legfontosabb tanulságként. "A Brickflow-t felépíteni életem legjobb befektetése volt. Ezalatt a két és fél év alatt életre szóló barátságokat kötöttem, de még fontosabb, hogy nagyon komoly tanulási folyamaton mentem keresztül. Először is rájöttem, hiába a sok könyv, a tanítóvideók vagy a mentorok visszajelzése, idő kell, mire rájövünk, hogyan valósítsuk meg az elképzeléseinket. Tehát próbálkozni kell, és nem teóriákat gyártani. Ez pedig összefügg a tapasztalattal, illetve annak hiányával, amely bátorsággal pótolható. A bátorság a tehetség kapcsán is fontos, mert szerintem bármi megtanulható, amit az ember meg akar csinálni. Nem hiszem, hogy csak tehetséges emberek érhetnek el sikereket bizonyos területeken. Csak nem szabad habozni az egyre nagyobb és nagyobb kihívások láttán. De a legfontosabb tanulságom a csapatmunka fontossága, hogy kivel, hogyan tudok együtt dolgozni. Szerencsére a Brickflow-nak ez az egyik legnagyobb hozadéka, mert remek csapat jött össze, akiknek nagy részével a Lab.Coop-nál is együtt dolgozom" - mondta el a startupper.
A csapatmunka fontosságában minden szakértő egyetért, mert az alapítók és a kezdeti partnerek egy életre társakká válnak, amely kapcsolat ha nem működik, az vagy a startup bukását okozza, vagy olyan kínos és nagy visszhangot kiváltó pereknek ágyazhat meg, mint amilyen Mark Zuckerberg és Eduardo Saverin afférja volt a Facebook alapítása kapcsán.