Cyberbullying: zaklatott internet
Egyre nő az internetes zaklatások száma, amely a tinédzserkori öngyilkosságok egyik leggyakoribb indoka. Sok szülő számára mégis ismeretlen a fogalom.
A zaklató az zaklató, a troll meg troll; lényegtelen, hogy a zaklatás milyen formájáról beszélünk - jelentette ki David Klein, a kiberpszichológia kutatója a Techcrunch kérdésére nemrég, a netes zaklatás napvilágra kerülő, ijesztőbbnél ijesztőbb adatait kommentálva. Az Amerikai Internetes Zaklatást Kutató Központ szerint a 11-19 éves korosztály 26,3 százaléka van netes zaklatásnak kitéve minden egyes iskolaévben. Ráadásul
Az egyik legfontosabb, fiatalokkal foglalkozó szervezet, a dosomething.org azt mutatta ki, hogy a gyerekek 43 százalékát bántalmazzák online, minden negyediket folyamatosan. A diákok 70 százaléka tapasztal környezetében valamilyen online zaklatási formát, és ha ezt a közösségi médiában látják, 90 százalékuk nem vesz róla tudomást. A gyerekek 58 százaléka ismerte el, hogy követett már el valamilyen bántalmazásként értékelhető cselekményt - tízből több mint négyen többször is -, míg 75 százalékuk vallotta be, hogy látogatott már meg diáktársukat zaklató honlapokat.
Egy harmadik amerikai kutatás szerint a netes zaklatás hatodikos korban kezdődik, ilyenkor a gyerekek 7 százaléka válik áldozattá, a gimnázium első évében megduplázódik a sértettek száma, majd folyamatosan növekszik. Az igazán veszélyes adat azonban az, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján sem a zaklatás áldozatai, sem a szülők, sem az iskola nem tudja elég hatékonyan kezelni a helyzetet. A Gyerekorvosok Amerikai Akadémiája szerint ugyanis "a zaklatás és a patológiás internethasználat" az egyik elsődleges oka a tinédzseröngyilkosságoknak. A szervezet szerint minél több időt töltenek a gyerekek a neten, annál nagyobb esélye van a zaklatás kialakulásának, sőt orvosi szempontból napi öt óra már összefüggésbe hozható a depresszióval és az öngyilkossággal is. Ehhez képest a 8-12 évesek átlagosan napi hat órát töltenek a képernyő előtt, a nagyobb tinédzserek pedig kilencet.
A netes zaklatás és az öngyilkosságok összefüggésére először Ryan Halligan esete hívta fel a figyelmet, akiről társai elkezdték terjeszteni a neten, hogy homoszexuális, mígnem Ryan 2003-ban felakasztotta magát. A legnagyobb sajtónyilvánosságot kapott eset azonban Amanda Todd nevéhez fűződik, aki 2012-ben lett öngyilkos, miután egy ismeretlen férfi először rávette, hogy mutasson magáról toplessképeket, majd azokat felhasználva folyamatosan zsarolta a lányt, végül közzétetté a fotókat a közösségi médiában. Amanda halála előtt készült videóját, amelyen saját maga mondja el a történetet, több mint 17 millióan látták a YouTube-on.
"A hasonló kiugró esetek olyan gyerekekre jellemzők, akik sérülékenyek, nagyon vágynak a megerősítésre és elismerésre, így akár öt perc ismeretség után is megosztják fényképeiket" - magyarázta Jármi Éva, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának adjunktusa. "A probléma az, hogy a megerősítés helyett újabb pofonokat kap az áldozat, aminek nyomán az amúgy is gyenge önértékelése végleg összeomlik, és ez öngyilkossághoz vezethet, ha a fiatal nem kap megfelelő segítséget."
A zaklatás jelei
Szakértők szerint az internetes zaklatás egyik legnagyobb problémája az, hogy sokszor rejtve marad, így ha a gyerek nem fordul a szüleihez, a felnőttek - amíg valami visszafordíthatatlan nem történik - nem is veszik észre a problémát. A zaklatás jele lehet például, ha a gyerek hirtelen szomorú vagy ideges lesz netezés vagy telefonhasználat közben (a dosomething.org szerint ma már a tinédzserek 80 százaléka a telefonján keresztül kerül kapcsolatba a zaklatással), túlzottan védi a digitális szféráját vagy éppen nem mond róla semmit, esetleg abbahagyja az internetezést. Távolabbi utaló jelek lehetnek a hangulatváltozások, visszavonulás az iskolai és a családi eseményektől, illetve a rosszabbodó jegyek.
"Ha a gyerek nem fordul a szüleihez a problémával, nagyon nehéz kiszűrni az esetleges gondokat. Érdemes ezért néha rákeresni a gyerek nevére a Google-on, illetve megkérni egy barátot, rokont, közeli ismerőst, hogy időről időre nézzen rá a gyerek tevékenységére, megosztásaira a közösségi médiában. Ám figyelni kell, hogy megtaláljuk az arany középutat, amely még nem beavatkozás a magánéletbe, ugyanakkor a védelem érdekében tett monitorozás - tanácsolta Jármi Éva, hozzátéve, hogy éppen ezért a legegyszerűbb és legcélravezetőbb megoldás, ha a szülők erősítik a gyerek feltárulkozási szándékát. - Továbbá mindenképpen biztosítani kell a gyereket arról, hogyha beszámol az online fórumokon tapasztalt bántalmazásról, nem az internettől való eltiltás lesz a megoldás, mivel ez a fiatalok számára nagyobb büntetésnek tűnik, mint elviselni a zaklatást" - jelentette ki a szakértő.
A zaklatás fajtái
Az internetes zaklatást alapvetően két részre lehet bontani. Az egyik - bizonyos elemzések
szerint a könnyebben tetten érhető - fajtába az idősebb korosztály által elkövetett zaklató cselekmények tartoznak, amelyeknek leginkább fiatal lányok a célpontjai. (A netes zaklatásnak általában kétszer olyan nagy a valószínűsége a lányok, mint a fiúk esetében.)
A másik fajta az iskolai - ritkább esetben munkahelyi - zaklatás kiteljesedése. Bár a nagy médiavisszhangot kapott események rendre az utóbbi kategóriából kerülnek ki, Jármi Éva arra figyelmeztet, hogy a klasszikus iskolai zaklatás még mindig gyakoribb, mint annak online formája. Ugyanakkor az újfajta bántalmazás érzelmileg megterhelőbb, hiszen
az online nyilvánosság előtt. Így bár lehet, hogy maga a kiváltó cselekmény egyszer fordul elő, minden egyes lájkolás vagy komment újabb és újabb bántalmazást jelent, megmilliószorozva az eredeti bántalmazás jelentőségét. A koncentráltabb forma pedig nagyobb megaláztatást és frusztrációt eredményez - különösen, hogy a netes zaklatás aztán az iskolai, szemtől szembeni kommunikációban is visszaköszönhet, mivel a netes szövegeken és képeken csúfolódik aztán az egész iskolai közösség.