Mit akarnak a Z-k?

A Dell Technologies megbízásából készült globális kutatás 17 országra terjed ki, és több mint 12 000 középiskolai és felsőoktatásban tanuló Z generációs (1995 és 2010 között született) diák megkérdezésén alapul. A legfontosabb megállapításai:

- a Z generáció 98 százaléka használja a technológiát a tanulmányaihoz
- 91 százalékuk szerint a munkáltató által biztosított technológia - hasonló ajánlatok esetén - döntő tényező lehet.
- 80 százalékuk szeretne élvonalbeli technológiákkal dolgozni: ebből 38 százalékukat az informatikai karrier érdekli, 39 százalék a kiberbiztonság szakterületén dolgozna, 46 százalék pedig a technológiai kutatás és fejlesztés területén.
- 80 százalékuk úgy véli, hogy a technológiának és az automatizálásnak köszönhetően igazságosabb munkakörnyezet alakul majd ki, az elfogultság és a diszkrimináció kiküszöbölésével.

A kitöltők túlnyomó része, 89 százalék tisztában van vele, hogy az elkövetkezendő időszak az emberek és a gépek partneri kapcsolatáról fog szólni: a válaszadók kicsit több mint fele (51 százalék) úgy véli, hogy az emberek és a gépek integrált csapatként fognak együttműködni, míg 38 százalékuk eszközként tekint a gépekre, amelyet az emberek szükség szerint használnak majd.

A Z generáció tagjainak túlnyomó része bízik ugyan saját technológiai képességeiben, ám aggódnak amiatt, hogy nem rendelkeznek a munkaadók által elvárt személyes készségekkel (soft skill). 73 százalékuk jó vagy kiváló szintűnek értékeli technológiai képzettségét, 68 százalékuk pedig saját bevallása szerint átlag feletti programozási készséggel rendelkezik. Még többet árul el az a tény, hogy 77 százalékuk hajlandó lenne idősebb, technológiai szempontból tapasztalatlanabb kollégáit segíteni. Ennek ellenére szinte minden friss diplomás (94 százalék) aggódik a jövőbeli munkalehetőségei miatt.

- 57 százalékuk gondolja úgy, hogy az oktatás, amiben részesültek, jól vagy kiválóan felkészítette őket jövőbeli karrierjükre.
- Körülbelül a felük (52 százalék) gondolja úgy, hogy rendelkezik a munkaadók által elvárt technológiai képességekkel, viszont a nem technológiai jellegű készségekkel nem feltétlenül.

Ugyanakkor az idősebb szakemberek amiatt aggódnak, hogy a fiatalabb generáció tagjai lehagyják őket, illetve hogy a jövő vezetői túlnyomó részben digitális bennszülöttek lesznek. A Dell Technologies korábbi kutatása szerint a cégvezetők 87 százaléka tart attól, hogy vállalatuk nehezen tud majd minden generáció számára egyenlő lehetőségeket biztosítani.

Mivel akár öt generáció is dolgozhat egy munkahelyen, a vállalkozások feladata, hogy segítsenek az alkalmazottaknak közös nevezőre jutni a digitális megoldásokat előtérbe helyező kultúra kialakítása során. Az egymást kiegészítő készségekkel rendelkező, több szakterületen tevékenykedő csapatok elősegíthetik a tudásmegosztást és új megközelítésekkel járulnak hozzá a problémák megoldásához. A gyakornoki és a rotációs programokkal, valamint egyéb, korai karrierfejlesztési lehetőségekkel a fiatal szakemberek munka közben szerezhetnek tapasztalatot, így fejleszthetik a szükséges soft skilljeiket. Eközben pedig a fordított mentori programok vállalati szinten fejleszthetik a technikai kompetenciákat, ahol a Z generáció mutatja az utat a többieknek.

Annak ellenére, hogy gyakorlatilag már születésük óta használnak elektronikai eszközöket és a közösségi médián nőttek fel, a Z generáció tagjai több emberi interakcióra vágynak a munkahelyen.

- A munkatársakkal való kommunikáció terén a személyes kommunikációt részesítik előnyben (43 százalék), és csak azt követi a telefonos kommunikáció (21 százalék). Az üzenetküldő alkalmazások és a szöveges üzenetek pedig az utolsó helyre kerültek.
- 75 százalékuk szívesebben tanulna munka közben a munkatársaitól és más emberektől, mint az interneten.
- 82 százalékuk úgy véli, hogy a közösségi média hasznos eszköz lehet a munkahelyen.
- Több mint a felük (53 százalék) inkább bejárna egy munkahelyre ahelyett, hogy otthonról dolgozzon, 58 százalékuk pedig szívesebben dolgozna csapatban, mint függetlenül.