Számológép házilag
Csak néhány kiegészítő hardver és némi kódolás szükséges ahhoz, hogy számológéppé alakítsuk Arduino-mikrovezérlőnket. Cikkünkben bemutatjuk ezen folyamat lépéseit.
A különféle számológépek elkészítése szinte az összes programnyelv tanulási fázisának alapjai között előkerül, hisz megfelelően megírt kódjaink segítségével a megadott számításokat a PC-s környezet pillanatok alatt képes elvégezni. Persze a klasszikus zsebszámológépek is tudták mindezt, melyek azért hardveres képességeikben meg sem közelítették napjaink mikrokontrollereinek tudását és számítási kapacitását, így szinte biztosak lehetünk benne, hogy egy Arduino és néhány kiegészítő segítségével könnyedén építhetünk saját kalkulátort.
Cikkünkben meg is mutatjuk, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy az alapműveleteket eszközünk képes legyen elvégezni, és természetesen nem csak a hardverek összeállításánál segítünk, a szükséges szoftveres ismeretekbe is betekintést kínálunk.
Szükséges komponensek
Szerencsére egy alap számológép elkészítéséhez azért igazán komoly extra kiegészítőkre nem lesz szükségünk, azonban van pár olyan hardverelem, melyek nélkül nehezen boldogulunk majd. Ha otthonunkban valamelyik fiókunk mélyén lapul még egy számológép azt érdemes lehet előkeresni, hisz azonnal láthatjuk, hogy adott kiegészítőt miért is fontos beszereznünk. Szóval az eszközünk agya már a rendelkezésünkre áll, azonban, ha egy önálló, PC-től teljesen független készülékként szeretnénk végrehajtani a számításokat mindenképp szükségünk lesz egy képernyőre. Kijelzők közül nem érdemes semmi extrába fektetnünk, egy egyszerű számlálós felület is tökéletesen képes megjeleníteni a kapott adatokat. Éppen ezért javasoljuk, hogy egy az alap Arduino-könyvtárakkal kompatibilis LCD-kijelzőt használjunk, így az extra telepítgetéseket és a plusz könyvtárak használatát is elkerülhetjük. Ezen kívül természetesen elengedhetetlen kellékeket jelentenek a számológépen a gombok, amiből egy alap számológép esetén 16-ra mindenképp szükségünk lesz. Ezeket természetesen beszerezhetjük külön-külön is, de rengeteg készlet kínál kifejezetten számokat tartalmazó beviteli kiegészítőket is.
Hogy mindent megfelelően tudjunk kezelni kell még egy tesztlap, kábelek, ellenállások, és egy - a mobilitás szempontjából szintén fontos - tápegység is. Ez utóbbinál az már csak rajtunk múlik, hogy egy külső elemet csatlakoztatunk, vagy egy fali aljzathoz szerzünk megfelelő kábelt. A modellünk összeállítása során figyeljünk arra, hogy a billentyűzetünk gombjait a megfelelő pozícióban helyezzük el és a kábelek bekötését is gondosan tervezzük meg, hisz mátrixosan kell majd kezelnünk a beérkező információkat. Mi a breadboard felületén egy 4x4-es mátrixba rendeztük a gombokat, melynek sorait a A2,A3,A4,A5-ös, oszlopait pedig a 2,3,4,5-ös csatlakozókhoz társítottuk. Mivel a képernyő bekötésénél számos verziót kínálnak az egyes készletek érdemes lehet utána olvasni, hogy a kiszemelt monitorunk melyik csatolókkal kommunikál és a leírásban használt pineket átemelni a kódolásba.
Számolási alapok
Most, hogy az összeállításunk már hardveresen már minden a rendelkezésünkre áll, kezdhetjük megírni a szoftvert, amit majd készülékünk futtatni fog. Ehhez indítsuk is el az Arduino fejlesztői környezetét és egy új kód létrehozásával már meg is kapjuk a két alapfüggvényünket, egyelőre még üresen.