Alternatív fejlesztői környezetek

Kezdetben szinte kivétel nélkül mindenki az Arduino saját fejlesztői környezetének használatával kezdi meg az ismerkedést a mikrovezérlőjével és bizony az első kódok elkészítésének során rendkívül hasznos is ez a szoftver. A környezet ugyanis garantáltan minden lapkát támogat (igaz, néhány esetén extra telepítésre is szükséged lesz), emellett pedig a felület könnyedén átlátható, rengeteg mintaprogram segíti az indulást és még beépített könyvtárakat is bőségesen kapsz a telepítését követően. Sőt, a szoftver teljes mértékben multiplatform, így nem számít, hogy macOS, Windows, vagy Linux alatt próbálod összehozni első működő projekted, minden esetben lehetőséged lesz arra, hogy ezzel az alkalmazással dolgozz.

Azonban ahogy komolyabban beleásod magad a szoftver használatába és a mintakódokon túllépve nagyobb projekteket is szeretnél megvalósítani bizony rá fogsz jönni arra, hogy ez a fejlesztői környezet rengeteg hiányossággal rendelkezik. Vagyis, ha teljes szabadságra vágysz egy alternatív programozási felületet kell keresned.

Hiányzó funkciók

Amennyiben nem az Arduino IDE használata vezetett be a kódolás világába, hanem már korábban is készítettél egy-egy népszerűbb fejlesztői környezetben saját alkalmazásokat, bizony feltűnhet, hogy mennyire fapados megoldást kínál a mikrovezérlők programozásához készített platform. Rengeteg olyan funkciót kell nélkülöznöd ugyanis a felületén, amit bizony a legtöbb IDE alapértelmezetten is felkínál számodra.

Az egyik legfontosabb hiányzó az automatikus/prediktív kódkiegészítés, mely bizony sok esetben életet menthet, főként, ha a C-s nyelvekkel csupán az Arduino programozása miatt kezdtél foglalkozni.

Persze az ügyesen megválasztott fejlesztői környezet egy kicsit komolyabb trükközéssel még a nyelvváltást is lehetővé teszi, így tehát, ha jobban kiismered magad a Java, vagy a Python nyelvben egy kis extra munkával elérheted, hogy a segítségükkel is életet lehelhess a lapkádba. Sőt sok környezet a párhuzamosságra is jelentős figyelmet fordít, így például lehetőséget kapsz arra, hogy egyszerre több soros-monitort is futtass, a legtöbb kódolásra készített alkalmazásban pedig a projektes elrendezésnek köszönhetően egyszerre követheted figyelemmel a szerkeszteni kívánt fájlokat.

Az öt legjobb

Ma már rengeteg népszerű IDE kínál kompatibilitást az Arduino mikrokontrollerekkel, így a váltás viszonylag egyszerű. Listánkban röviden bemutatjuk az öt legjobb felületet, melyekre bátran lecserélheted az eredeti környezetet.

1. PlatformIO

Az egyik legismertebb Arduino IDE helyettesítőt kínálja ez a szoftver a felhasználóinak. A program kifejezetten az IoT eszközök fejlesztésére specializálódott, így nem csak az Arduino-mikrolapkákat támogatja. A Pythonban készített, nyílt forráskódú szoftver fejlett könyvtárkezeléssel, kódkiegészítő szolgáltatással és multi-OS kompatibilitással áll a rendelkezésedre.

2. Eclipse Arduino IDE

A Java programozók egyik kedvenc fejlesztői környezetét is könnyedén rábírhatod, hogy Arduinora is készíthess kódokat a felületén, a platformtámogatás megvalósításához ugyanis csupán néhány plugint kell telepítened. A bővítmény használatához egy C++ IDE telepítésére is szükséged lesz, hisz csak ezek után engedi az installálást a felület.

3. Programino

Rengeteg extra szolgáltatást kínál ez a szoftver az Arduino-programozók számára. A programon belül az automatikusan felkínált kódkiegészítés mellett a Notepad++ kódkiemelése és csoportosítási funkció is megjelennek, extraként pedig egy hardveres nézetet is kapunk. Az fejlesztői környezet egyetlen hibája, hogy csupán a népszerű lapkákkal kínál kompatibilitást.

4. VisualMicro

Ezen kis bővítmény segítségével a Visual Studio szoftverével is beléphetsz a mikrokontroller-programozás világába. Mivel a VisualMicro egy beépülő csupán így a komplett Visual Studio eszköztár a rendelkezésedre áll, így, ha a Microsoft kódolási felületével már dolgoztál korábban remek döntés lehet a kiegészítő telepítése. A program teljes mértékben támogatja az Arduino könyvtárait.

5. Ino

Könnyedén átlátható és tökéletesen sallangmentes kódolási környezetet kínálnak a szöveges szerkesztők felületei, az egyetlen problémát az jelenti, hogy az elkészített programot nem képesek feltölteni a mikrovezérlődre. Ezt a feladatot azonban elvégzi mac OS és Linux alatt az Ino, melynek segítségével a kód felmásolása mellett firmware-frissítésre és soros-kommunikációra is képes leszel.

Mobilok és böngészők

Természetesen ma már számítógép sem kell feltétlenül ahhoz, hogy a mikrovezérlőkre fejlessz, hisz akár okostelefonos környezetből is feltöltheted a programokat a mikrolapkád felületére. Ehhez számtalan szoftvert találsz a Play Áruházban, melyek között a legjobb megoldást egyértelműen az ArduinoDroid applikáció kínálja.

Az app indítását követően egy szépen színezett, logikusan elrendezett felület fogad, melynek extrái között még a kódkiegészítést is megtalálhatod.

Az alkalmazás OTG kapcsolaton keresztül a legnépszerűbb lapkákat garantáltan támogatja, azonban a bevetése előtt érdemes ellenőrizned telefonod OTG-kompatibilitását, melyet az USB OTG Checker alkalmazás telepítésével tehetsz meg. Ha itt zöld utat kaptál, akkor egy megfelelő átalakító beszerzésére les már csupán szükséged és már kész is a mobil fejlesztőlaborod. Persze ha csak az extra szoftverek telepítésével van problémád, akkor akár böngészőben is elkészítheted a kódokat, ehhez pedig csupán a https://create.arduino.cc/ oldalt kell felkeresned és ott az Arduino Web Editor opciót választanod. Az oldalon az eredeti fejlesztői környezethez hasonló felület fogad, melyről a futtatásra alkalmas programot egy kis ügyeskedést követően a mikrovezérlődre küldheted. Hogy ezt megvalósítsd, szükséged lesz a böngésződhöz készített Web Editor Plugin telepítésére, melyet a https://create.arduino.cc/getting-started/plugin oldalról tölthetsz le.