Robotokkal játszva tanulni

Az idén januárban Budapesten rendezett FIRST LEGO League (FLL) budapesti regionális döntőjére rekordszámú nevezés érkezett. A húsz nevezett csapatból végül hárman jutottak tovább. A Homoktövis Általános Iskola HTRoboTeam csapata, a szintén az újpesti iskolához köthető TövisASAP, valamint a bulgáriai Nightbeast. Kurucz Balázs által mentorált csapat most nem versenyezett, de a matematika-technika szakos tanár így sem hagyta ki az egyik legnagyobb nemzetközi robotverseny budapesti fordulóját. A szakemberrel a helyszínen beszélgettünk.

HelloWorld: Hogyan kezdett el robotszakköröket szervezni?

Kurucz Balázs: A fiam tagja volt annak a csapatnak, ami 2017-ben Washingtonban megnyerte a FIRST Global Challange kihívását. A robotversenyzést sokkal korábban kezdték, munkájuk során 4 FLL és egyéb versenyfelkészülést követtem végig támogató szülőként. Aztán rájöttem, hogy matematika-technika szakos tanárként a robotikára való tanítás egészen különleges érzést jelent, jó adni valami érdekeset, a hétköznapi tanulástól eltérőt a gyereknek. A RoboLaborral jelenleg három helyen szervezünk robotikai szakköröket, kettő van Budapesten és egy Gödöllőn. Februárban indul a szegedi szakkör, tehát lassan országos hálózattá nőjük ki magunkat.

Kurucz Balázs, a RoboLabor alapítója (középen)

Miben más ez, mint az iskolai keretek?

Először is nem iskolákban tartjuk a szakköröket, hanem közösségi házakban, ezáltal nem egy iskolából jönnek a gyerekek, hanem többől. Már a szakkörön kinyílik a világ számukra, le tudják mérni, hogy az aktuális tudásuk a többi gyerekhez képest hol tart, aztán pedig a versenyeken külső, objektív körülmények között bizonyosodhatnak meg, hogy az ötösük valójában mennyit ér országos szinten. Fontos, hogy a 12-14 éves korosztály ne csak a saját iskoláját ismerje, hanem egyre inkább ébredjen rá a többi iskolás jelentette versenyhelyzetre.

Pontosan miből áll a szakkör?

Hat alkalmas tematikus blokkokban haladunk, ahol minden blokkot egy téma köré fűztünk fel. Az első blokk a körhintáról szól. Bemutatunk egy kis és egy nagy motort, illetve egy szenzort, majd ezt fűzzük tovább más érzékelőkkel. Második blokkban az önvezető autóval foglalkozunk, ekkor már két nagy motor van a résztvevők kezében.

A harmadik alkalom egy automata raktárrendszer, egy targonca irányításáról szól, ami már bonyolultabb kérdés, mivel nemcsak a targonca mozog, de annak villája is. Negyedszerre kezdenek önállóan programozni és építeni a gyerekek, amikor a robotoknak már különféle feladatokat kell megoldaniuk.

Kik járnak a szakkörökbe?

Főleg 4-7. osztályos tanulók, de volt már másodikos diákom is, igaz mellette folyamatosan ott ült az apukája és magyarázott, így nekik családi program is volt minden foglalkozás. Az FLL-en legfeljebb 16 éves korig lehet részt venni, nagyon bonyolultak a feladatok és a szabályok egy 15-16 éves diáknak is komoly kihívást jelentenek. 16 év felett viszont már a nyitottabb, bonyolultabb rendszerek ajánlottak.

Egy-egy versenyen mit tanulnak a gyerekek?

A felkészülés során természetesen rengeteg információt összegyűjtenek a robotikáról, de az FLL versenyszabályainak köszönhetően, elsősorban együttműködést tanulnak. A szakkörbe ugyanis olyan gyerekek járnak, akiket a robotépítés érdekel, de ezzel egy FLL versenyen még nem lehet nyerni. Négy dologért jár ugyanis pont: a 2,5 percig tartó robotfutásért, a robot megfelelő megépítéséért, az adott verseny témájához kapcsolódó kutatásért, valamint a megfelelő csapatmunkáért. Mindegyik 25 százalékot ér, így hiába zseniális egy csapat a versenyasztalnál, a robotfutamnál, ha a kutatást nem tudják kommunikálni.

A pontszerzés érdekében meg kell találniuk a szakkörön kívül azokat a diákokat, akik részei lehetnek a csapatnak. Az idén az űr, tavaly víz volt a téma, így bőven lehet, hogy biológiai vagy kémiai érdeklődéssel rendelkező gyerekeket vontak be, illetve egy kommunikációs követre is szükségük volt, aki ennyi idősen már tudta például hogyan lehet a különféle csatornáknak köszönhetően minél nagyobb zajt csapni. Ez a rendszer az együttműködési készséget fejleszti, illetve felkészíti a gyerekeket, hogy később a cégeknél is megfelelő feladatokat megfelelő divíziók végeznek el, adott esetben teljesen más észjárás szerint dolgozva, de egy cél érdekében.

Nem korai ennyi idősen specializálni a gyerekeket?

A RoboLabor szakköre alapvetően a pozitív visszacsatolásra épül, dicsérjük, ha a gyerek tud, viszont látnia kell, hogy hiányosak az ismeretei és ezért érdemes az övétől eltérő érdeklődési körrel rendelkező társával is kapcsolatot tartania. Nem hiszem, hogy túlzott specializáció lenne, inkább annak tanítása, hogy a hatékonyság mindig a feladatok megfelelő elosztásán alapul.

Hogyan épül fel egy jó csapat?

Az FLL versenyeken 10 fős csapatok vehetnek részt. A versenyasztalnál ugyan csak ketten állnak, de a háttérmunkában jóval nagyobb csapat dolgozik. Körülbelül 5-6 ember foglalkozik kifejezetten a robottal, a többiek kutatnak, illetve intézik a kommunikációt. Mivel azonban együtt prezentálnak, a robotépítők is megtanulnak számos információt a másik két területről.

A többi hazai rendezésű versenyen általában 3 fős csapatok indulhatnak. Márciusban lesz az Automobil és Tuning Show (AMTS), ahol a szombati és a vasárnapi napon is csinálunk egy-egy ifjúsági robotversenyt.

Mekkora az érdeklődés a gyerekek részéről?

Általában a legtöbb gyerek nem hallott az FLL-ről. Sok szülővel beszéltem, akik azt se tudták, hogy létezik LEGO robot, nemhogy ezzel versenyezni is lehet. Egészen más fórumokon gyűlik össze ugyanis a legóépítő és a legóból robotot építő közönség. Ahol azonban működik szakkör, ott a diákok kifejezetten érdeklődők. Számos iskolába járunk rendhagyó informatika órát tartani a legalapvetőbb körhinta robotikával, visszük a technikát, majd a gyerekek 3 fős csoportokban dolgoznak az órán, és mindig csillogó szemmel jönnek ki.

Ezt a fajta tanulást nem érzik megerőltetőnek, sőt egyáltalán tanulásnak sem. A Fazekasban történt, hogy egy diák arra a kérdésre, mit tanult a szakkörön, azt válaszolta, hogy semmit. Mikor a tanár elmondta, hogy fizikai, matematikai, robotikai és egyéb jelenségekkel találkozott, akkor elcsodálkozott, mert ez számára nem volt tanulás. A gyerekek fejében ugyanis a tanulás nagyon pejoratív dolog, amit csak a könyv fölött ülve, magolva, unalmasan lehet végezni. A tapasztalat útján való tanulás még hiányzik a szótárukból, pedig nagyon sokat fejlődnek vele.