Made in Hungary: bábozógép, gótikus 3D és okosóra

Hollywood aranykorában úgy szólt a mondás, hogy ha sikeres akarsz lenni az Álomgyárban, legyél magyar. A második világháborúból, majd az 1956-os kivándorlási hullámból szintén profitált Nyugat-Európa és különösen Amerika, a több százezer emigrált magyar nagy része egyetemet végzett szakember volt. Számos korszakalkotó felfedezést tettek a golyóstolltól a hidrogénbombán át a holdautóig.

A rendszerváltás után azonban mintha lelassult volna az innovációs kedv. Szakértők szerint, ha a fiatalok itthon maradnak, alacsonyabb költségből rakhatják össze találmányukat, a nemzetközi piacra lépve viszont szembesülniük kell azzal, hogy Magyarországról indulva sokkal több lépcsőt kell megugraniuk, mintha Amerikában kezdtek volna. Időről időre azonban előkerülnek olyan termékek, amelyek iránt a világ számos országában van kereslet; például azért, mert - mint az alább bemutatandó projektek mutatják - fogyatékossággal élőkön, betegeken segítenek, vagy történelmi tényeket lehet velük bizonyítani.

Fejszenzoros bábozógép

A MOME TransferLab 2014 óta foglalkozik sérültek megsegítésével. Tarr Kálmán a labor vezetésével olyan feladatot kapott mesterképzésén, hogy értelmezze tágan a protézist. Ebből született a fejszenzoros bábozógép ötlete, amely lehetőséget nyújt kézmozdulatok nélkül irányítani egy marionettbábut. Kálmán a Now Technologies Gloryset Glory szenzoros fejpántját építette be saját találmányába. A felhasználónak csak fejére kell vennie a hajpántszerű eszközt, majd a bábu követi az illető minden fejmozdulatát.

A közben doktori disszertációvá érő projekt több fejlesztésen esett át, különféle bábuk érhetők el. A legegyszerűbb 10-20 óra alatt 3D-ben kinyomtatható, amelyet a felhasználó szétszedhet, és saját képére formálhat. A doktori projekthez kifinomultabb változat készült, ennek megalkotásában Kálmán Szabó Ottó szobrásszal és Mórász Dávid programozóval működött együtt.

Felhasználási területként először az egészségügy jelentkezett, mozgássérült gyerekek készségfejlesztésére használja a bábokat már most is a Csillagház Általános Iskola. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek bábozás közben megfeledkeznek a testedzésről. A fogyatékossággal élő gyerekek pedig gesztusokat tudnak így megjeleníteni. Az egészségügyi mellett most kezdődik a színházi felhasználás is. A projektben részt vevő Makerspace szakmai vezetője, Dobi Dóra szerint a fejlesztés egyik legfontosabb pontja, hogy a nyílt forráskódú rendszer mindenki számára szabadon hozzáférhető lesz.

Gótikus építkezés 3D-ben

Bereczki Zoltán virtuális értékvédelemmel foglalkozik. 3D-projektjei nyomán mindenki megismerheti a történelmi épületek struktúráját, illetve 3D-ben bejárhatják azokat. Zoltán másoddiplomájának megszerzése közben találkozott a strasbourgi székesegyház építésekor keletkezett középkori rajzokkal. Megtudta, hogy vita alakult ki a tudományos közösségben, hogy vajon a fennmaradt középkori tervrajzok a mai értelemben vehető tervek-e, vagy csak egyfajta sorvezetőként szolgáltak. Doktori projektjének választotta, hogy bebizonyítsa, azok a tervek valóban építészeti relevanciával bírnak, és igaza lett.

A bécsi Stephansdom északi tornyát modellezte le 3D-ben, kizárólag a fennmaradt alaprajz és a homlokzati rajz alapján. A középkori homlokzati rajzok hasonlóak a mai rajzokhoz, az alaprajz azonban inkább egy pókhálószerű összevisszaságra hasonlít, mivel az akkori építészek nem rajzoltak le minden szintet külön, hanem egymáson ábrázolták őket. Ezért a homlokzati rajz segítségével először ki kellett bogozni, melyik vonal melyik szinthez tartozik, majd ezeket felemelni a megfelelő szintre és végül befejezni a falakat.

A projekt nyomán egy honlap is elindult, amelyen Bereczki bemutatja, hogyan lehet egy építészeti kutatást modellezni; bárki hozzáférhet a háromdimenziós rajzokhoz. A kutatás abban különbözik a már több helyen fellelhető középkori vár- vagy templomépítési projektektől, hogy Zoltán az építés folyamatát mutatja be, nem egy valószínű, de csak elképzelt középkori állapotot.

Map Health Watch

Nagy változások előtt áll a világ okosórapiaca. Négy-öt évvel ezelőtt úgy gondolták a szakértők, hogy az okosórák az új okostelefonok, ám az óriási fejlődés elmaradt. Az idei CES tanulsága, hogy a fejlesztők visszatértek a fitneszkütyüs alapokhoz, így az okosórákból egészségügyi eszköz lett.

A magyar fejlesztésű Map Health Watch már két éve érezte a trendváltozást. A fejlesztők 2017 óta dolgoznak egy kifejezetten egészségügyi órán, amely nem küld értesítéseket, de a ma kapható hordható egészségügyi eszközöknél több szenzorral rendelkezik.

Áprilisban kezdődik a forgalmazása, de nem lehet majd elektronikai áruházakban megvásárolni, mint más okosórákat, hanem csak egészségügyi kivizsgálás és pontos kalibráció után válik viselhetővé. Ha a felhasználó bajba kerül, mesterséges intelligencia riasztja a cég folyamatosan készenlétben lévő orvoscsapatát, akik kifaggatják a felhasználót arról, milyen tüneteket tapasztal, azt összehasonlítják a monitoron látható eredményekkel, csinálnak egy valós idejű EKG-t, és szükség esetén riasztják a mentőket vagy a családtagokat.

A Map Health Watchban öt szenzor található (PPG-érzékelő, EKG, bőrhőmérséklet, bőrvezetőképesség- és mozgásváltozás-szenzor), amelyek segítéségével az óra folyamatos pulzusgörbét rajzol, méri a láz és a stressz-szintet, illetve a gyorsulás-lassulást és az elesést is. Így szív- és légzésproblémákat, lázas megbetegedéseket tud jelezni, a későbbi frissítésekkel pedig allergiás, asztma- és epilepsziás rohamokra vagy alvászavarra is figyelmeztethet.

- robot, műhold itthonról
- 3D-nyomtató-labor, magyar társas
- bábozógép, gótikus 3D és okosóra
- legókészlet, SBrick, bérelhető posztok
- láncmentes bicikli, elektromos kukásautó, ökoház