Magyarországra jön a Lego közösségi oldala

Az elmúlt év decemberéig Rob Lowe felelt a Lego Life globális stratégiájáért, fejlesztéséért és napi menedzseléséért. Január óta már az is hozzátartozik, hogy kitalálja, mire reagálnak a legjobban a gyerekek a fizikai építőkockákkal és figurákkal játszván.

A brit marketingszakember a Birminghami Egyetemen végzett 2001-ben, azóta többek között a Nintendónál és a BBC-nél is betöltött marketing- és termékfejlesztési pozíciókat. 2015 óta dolgozik a Legónál, először Londonban, majd 2016 óta Billundban, a cég dán székhelyén. A szakemberrel a lisszaboni Web Summiton beszélgettünk

Mi inspirálta a Lego Life megalkotását?

Rob Lowe: Több dolog is. Legfontosabbként azt hiszem, az, hogy rájöttünk, a nyolc-tíz éves gyerekeink már jóval nagyobb közönségnek szeretnék megmutatni, mire képesek, mint testvéreik vagy szüleik. Az elérhető közösségi oldalak azonban nem gyerekeknek készültek, hanem idősebb tinédzserek, de még inkább felnőttek számára, így nem elég biztonságosak. Szóval célul tűztük ki, hogy megalkotunk egy rendkívül biztonságos közösségi médiumot, amely ráadásul csupa pozitív visszacsatolással rendelkezik, tehát egyszerre kínálja a többi oldal legjobb tulajdonságait, azok negatívumai nélkül. 2017 februárjában 25 országban indítottuk útnak a Lego Life-ot, és azt kell mondanom, hogy nagyon jól sikerült a visszajelzések szerint.

Persze folyamatosan alkalmazkodnunk kell a felhasználói kérésekhez, és ez újdonság egy olyan cégnek, amely hozzá van szokva, hogy három évig dolgozik egy terméken, amit csak akkor dob piacra, ha már tökéletes. Így mindennap kihívásokkal kell megküzdenünk, de élvezzük, ahogy egyre több gyerektől érkezik visszajelzés az újabb és újabb kiadott fejlesztésekre.

Mikor várható, hogy Magyarországra is megérkezik a Lego Life?

2018-ban. Már jelen vagyunk Közép- és Kelet-Európában, de első körben Csehországban, Lengyelországban és Oroszországban jelentünk meg. Magyarország és Törökország a 2018-as tervünkbe került be, mivel ezekben a régiókban szeretnénk helyi nyelven elindítani a Lego Life-ot. A magyar és a török gyerekek tanulnak már bizonyos fokú angolt nyolc-kilenc évesen az iskolában, de sokkal könnyebb lesz nekik, ha anyanyelvükön használhatják a felületet.

Okoz valamilyen nehézséget a Lego Life-élmény átültetése a különféle nyelvekre?

Nem mondanám. Bár kétségtelen, hogy a speciális ábécék - így például az orosz, a kínai, a japán vagy a koreai - bizonyos fejlesztői változtatásokat igényel a felhasználói élmény tervezéskor, de sokkal érdekesebb a különféle országok hozzáállása a programhoz. Más országok eltérő kultúrái másként használják a Lego Life-ot.

Lengyelországban például a szülők sokkal nyitottabbak a digitális változások iránt, mint sok más helyen, így több kütyüt engedélyeznek a gyerekeiknek, akik pedig boldogan megosztják a legújabb kreációkat, és nem csak nézik a többiek műveit, mint másutt. A lengyel gyerekek meglepően magas elköteleződési számokat mutatnak. Ezeket az arányokat nem is sejti az ember, mielőtt belépne egy adott piacra.

Ezek szerint nehezebb ma rávenni a gyerekeket az építésre, mint korábban? A digitális világ negatívan hathat valós tapasztalataikra?

Sok szülő fekete-fehéren látja a digitalizálás és a valóság helyzetét: a fizikai játék jó, míg a képernyő előtt töltött idő elvesztegetett. Igazság szerint utóbbi módon ugyanúgy átélhetnek kreatív pillanatokat a gyerekek, ahogy a fizikai világban is találkozhatnak agysorvasztó dolgokkal. Nem hinném, hogy bárki elképzelhetőnek tartaná, hogy a FIFA videojáték valaha átvenné a pályán játszott futball helyét; vannak gyerekek, akik csak a gépen fociznak, míg mások az udvaron rúgják a bőrt, és rengeteg gyerek van, aki mindkettőt játssza. Egyszóval a kézzel fogható legót sem kell félteni.

Nagyon kevés olyan játék van, amelynek modern elemei kompatibilisek a harminc évvel ezelőttiekkel, a digitális világban egyáltalán nem találunk ilyet. Ha például veszünk egy négy évvel ezelőtti iPhone-t, szinte biztos, hogy az nem fogja tudni kezelni a mai applikációk nagy részét.

A Lego azonban igyekszik megbecsülni örökségét, és nem felrúgni a korkáról kockára építkezés szabályait. Persze nálunk is történtek bizonyos modernizálások, a legjobb példa erre éppen a Lego Life, amely digitális platformként sarkall valós építkezésre.

A digitális építőjátékok sem hatnak negatívan a Legóra?

Valószínűleg néhány kolléga elismerné, hogy érzünk bizonyos féltékenységet a Minecraft iránt, amiért nem nekünk jutott eszünkbe, ami nekik. Ugyanakkor nagyon tiszteljük a céget, és szerencsére nagyon jó a munkakapcsolatunk is. Ami a Robloxot illeti, ők is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amivel mi kerültünk szembe a Lego Life biztonsági kérdéseit illetően.

A biztonság ma a Lego egyik legfontosabb vonzereje?

Nem mondanám, hogy ez egy olyan különlegesség lenne, amivel egyik versenytársunk sem rendelkezik, de a biztonság mindenképp mélyen kódolt a Lego DNS-ében. Az igazi különlegesség inkább az egymásra építhetőségben rejlik. Léteznek persze más építőkockás cégek is, de nem hinném, hogy bármelyikük nagyobb hangsúlyt fektetne a kreativitásra és a minőségre, mint mi. Célunk, hogy segítsük felnövekedni a jövő építőgenerációját, és ehhez mindig újabb és újabb utakat kell kitalálnunk.

A kreativitás fejlesztése miatt használható a legó az oktatásban is?

Pontosan. Tulajdonképpen be kell csapnunk a gyerekeket, hogy az olyan újdonságokat, mint a kódolás, ne unalmas tanulnivalónak tekintsék, hanem izgalmas felfedeznivalónak, és nekiálljanak, mielőtt rájönnének, hogy ők most valójában tanulnak. A legókockák önmagukban a kódolás alapjait jelentik, mert össze kell őket rakni, és a kockák eltérő sorrendje egészen más dolgokat eredményez.

Innen csak egy lépés a Lego Mindstorms és a Lego Boost kínálta technológia, amely akár már komolyabb kódolásra is lehetőséget kínál. Ez pedig nagyon jól használható az iskolában és otthon is. Fontos, hogy a gyerekeknek mindkét variáció a rendelkezésükre álljon, mert így nem szakad meg a tanulási folyamat, és a gyerekeket nagyobb büszkeség tölti el, hogy amit létrehoztak az iskolában, otthon is meg tudják csinálni és fordítva.

A Lego Boost egyébként az a termék, amire jelenleg a legbüszkébbek vagyunk, mert kifejezetten olyanoknak segít, akik nem rendelkeznek semmilyen korábbi tudományos vagy technikai felkészültséggel, mégis érdekesen tanítható meg vele, hogyan lehet egy robotnak megmondani, hogy előre vagy hátra menjen. Izgalmas elgondolni, hogy tíz év távlatában talán olyanokkal fogok a Web Summiton találkozni, akik valamilyen Lego terméken kezdtek el programozni.