Komoly lemaradásban vannak az európai iskolák a digitális készségfejlesztésben

Közhelynek számít, hogy a 21. században már ugyanolyan fontosak a digitális készségek, mint az írás-olvasás elsajátítása, így nem véletlen, hogy a szakemberek folyamatosan szorgalmazzák az ehhez kapcsolódó oktatási módszerek hatékonyabbá tételét. Egy friss kutatás azonban arról árulkodik, hogy az európai iskolák lemaradtak a szükséges reformokkal.

A Fujitsu megbízásából, végzősök körében készült nemzetközi digitáliskészség-értékelő felmérés (FIDA) szerint az európai iskolákban még mindig korlátozott a digitális írástudás, azt a diákok jellemzően az intézményeken kívül sajátítják el, egy sor fontos területen (pl. tartalomkészítés, adatvédelem) pedig egyáltalán nem is tesznek szert kielégítő ismeretekre.

Mindenhol gondot jelent

A vizsgálatból kiderül, hogy szinte minden országban hiányos a digitális írástudás oktatása az iskolákban. Dánia a kivétel, ahol nagyon korán átálltak a digitális folyamatokra. A dán diákok 86%-a legalább hetente egy alkalommal online együttműködést folytat társaival, míg Németországban csupán 12% ez az arány. Ezen a téren az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország is le van maradva. Ez főleg a tanári támogatás hiánya miatt van így. A pedagógusok nem érzékelik a digitális eszközök használatának sürgős igényét az iskolákban. Németországban mindössze a tanárok 9%-a "fogadja el teljes mértékben" a digitális média tantermi használatát, szemben a dániai 64%-kal.

Emiatt a diákok többsége az iskolán kívül szerez digitális készségeket. Németországban a legnagyobb a különbség a digitális média iskolán belüli és iskolán kívüli használata között, ahol a diákoknak mindössze 23%-a használ digitális médiát az iskolában, míg azon kívül 92%-uk.

Úgy tűnik, hogy az iskolák többsége nem tartja igazán fontosnak a digitális médiát. Franciaországban a tanárok 16%-a, Németországban 9%-uk kezeli használatukat prioritásként. Ha mégis helyet kap a digitális média a tanteremben, az főként kisebb kutatási projektek vagy internetes információkeresés céljából történik. Az olyan fontos digitális készségekkel, mint például az online együttműködés csak az oktatási intézmények kisebb része foglalkozik - Franciaországban 21%, Olaszországban 15%, Németországban 12%, Finnországban 9%. A tudatos internethasználattal kapcsolatban egyedül az Egyesült Királyság (95%) rendelkezik célzott programmal. A legtöbb országnak még van fejlődnivalója ezen a területen: Ausztria (70%), Dánia (48%), Franciaország (70%), Olaszország (53%), Németország (74%), Hollandia (64%), Portugália (62%).

Infrastrukturális gondok, motiválatlan tanárok

Franciaországban a diákok közel fele (48%) úgy véli, hogy országa elmaradott a felsőoktatás eszközellátottsága és digitális szolgáltatásai terén. Mindössze 20% elégedett az intézménye által nyújtott eszközökkel és szolgáltatásokkal. Portugáliában és Németországban az iskolaigazgatók mintegy 30%-a tartja elég gyorsnak az iskolájában elérhető internetsebességet. A németek szerint alapvetően a tanárok sem képesek eredményesen oktatni a digitális média használatát. Az európai iskolaigazgatók mindenütt hangsúlyozták, hogy a tanárokat ösztönözni kell digitális szakértelmük megosztására és az IT-infrastruktúra használatára minden iskolai tárgy tanításában - kihasználva a rendszeres oktatásban és a digitális megoldásszállítókkal kialakított hosszú távú partnerkapcsolatban rejlő lehetőségeket.

"Az európai oktatási rendszerben a számítógépes írástudást fejlesztő kezdeményezések többsége a számítógéphasználatra összpontosít, és nem terjed ki az élet és a munkahely által napjainkban megkövetelt kifinomultabb készségekre. Az oktatásnak foglalkoznia kellene a munkahelyeken használt médiával és fel kellene készítenie a diákokat is a tartalomkészítésre az interaktív, együttműködő és személyre szabott tantermi környezetben."

- foglalta össze a digitális oktatás európai helyzetét Dr. Christian Swertz, a Bécsi Egyetem médiaoktatási professzora.

Digitális bizonytalanság

Mivel a diákok nem kapnak lehetőséget a kritikus digitális készségek elsajátítására, nem is képesek azokat magabiztoan alkalmazni. Bár a digitális média kommunikációs és együttműködési célú használata terén nagyobb az önbizalmuk, a problémamegoldás és a digitális tartalomkészítés terén már bizonytalanabbak. A munkáltatók Európa-szerte megerősítik ezt a képet. Elmondásuk szerint a kezdő álláspályázók általában a legalapvetőbb digitális készségeknek is híján vannak. Nem tudnak prezentációt készíteni, számítási táblázatokat és irodai szoftvereket használni. Tudásuk ebből eredően az adatvédelem terén is hiányos - a vállalatok több mint 50%-a szerint a frissen végzettek nem rendelkeznek megfelelő tudással ezen a területen.

Christian Leutner, a Fujitsu termékértékesítésért felelős európai vezetője hozzátette:

"A közfelfogás szerint a mai generáció tagjai már digitális bennszülöttek, így természetes módon elsajátítják a szükséges digitális készségeket. Kutatásunk ugyanakkor azt mutatja, hogy formálisabb digitális oktatásra van szükség ahhoz, hogy a végzősök felkészültebben állják meg a helyüket a munkahelyen és napjaink digitális társadalmában. Több területen is sürgősen kell cselekednünk. Gondoskodni kell róla, hogy az iskolák rendelkezzenek a digitális médiaoktatáshoz szükséges digitális infrastruktúrával és szakértelemmel, ki kell bővíteni és modernizálni kell a tananyagot, és magukat a tanárokat is tovább kell képezni".

A kutatásból tehát jól látható, hogy nem csak hazánkban, európai szinten is lenne mit tenni a digitális készségek fejlesztéséért, a későbbiek során pedig súlyosbodhat a kontinens lemaradása, hiszen a láthatáron már feltűntek az olyan új technológiák, mint a fintech bankolás, a kriptovaluták és a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k), melyek felelős használatára szintén fel kellene készíteni az új generációkat.