A Pannon Egyetemmel fejleszt autonóm fékrendszert a Continental

A német Continental vállalat a Pannon Egyetemmel közösen erősíti  tovább hazánkban a fejlesztési és kutatási tevékenységét, amelyhez  az állam 758 millió forintos támogatást nyújt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon keresztül. A projekt teljes költségvetése 2 milliárd forint, megvalósítását 3 év alatt tervezik.

Az összefogásban a Contintental veszprémi és budapesti fejlesztési központjai vesznek részt, a program a sofőrt támogató fejlett  járműtechnológiai megoldások alapvető elemét, az önállóan is beavatkozásra  képes fékrendszer fejlesztését tűzi ki célul. A munkaterv részét képezi a szimulációs- és gyártási  tesztelésre alkalmas tesztkörnyezet kialakítása és annak fejlesztése.

A projekt céljai között  szerepel továbbá, hogy a szenzor-fúziós, modell-referenciás és korszerű jelfeldolgozási eljárásokkal  sikerüljön megbecsülni azokat a nem mérhető paramétereket, amelyek hasznos kiegészítő  információkat adnak az alacsony szintű fékvezérlő szabályozási körnek és a magasabb szintű  döntéshozatali rendszereknek, mint a vészfék asszisztens, adaptív sebességtartó funkció,  gyalogosvédelmi és ütközéselkerülési rendszerek. A kutatás-fejlesztés folyamata kiterjed arra a  szimulációs környezetre is, amelyben a fékvezérlőbe integrálásra kerülő innovatív megoldások  tesztelése és validálása is megvalósul.

"Az elmúlt két évtized eredményes munkája az  egyetemmel most új szintre lép, támogatva vállalatunk célkitűzéseit és a fiatal tehetségek fejlődését  hazánkban"- emelte ki Pápai Tamás, a veszprémi Continental ügyvezető igazgatója.

Korszerű technológiával a biztonságért

A közlekedés biztonságának egyik fő eleme a jármű menetbiztonságának a kérdése, ami az autó gépjármű  úton való viselkedését jelenti, melyet több tényező is befolyásol. Többek között a tapadás és a  gépjárműre ható fizikai erők, mint például az egyenes és oldal irányú gyorsulási erők. Ennek megfelelően a mai korszerű gépjárművek egyik kötelező és - a menetbiztonság elősegítését  támogató- lényeges eleme az önmagától is beavatkozni képes fékrendszer. 

"A Continental budapesti Mesterséges Intelligencia fejlesztő központja mindehhez azzal a  megoldással járul hozzá, amely a fejlesztésnél a cég szenzoraiból származó adatokra építve egy  olyan környezeti modellt hoz létre, amelynek segítségével képessé válik a gépjármű a környezeti-,  közlekedési- és útviszonyokat felmérni és ez alapján a lehető legoptimálisabban felkészülni az adott  szituációban szükséges fékezésre." - mondta el Lóránd Balázs, a budapesti Mesterséges  Intelligencia fejlesztési központ vezetője. 

A projekt célja, hogy növelni tudja egy új generációs brake-by-wire és hagyományos elvet követő  elektronikus fékrendszer megbízhatóságát, pontosságát és hatékonyságát, mégpedig az innovatív  keréksebesség- és szoftverszenzorok, illetve a mesterséges intelligencia alapú jelfeldolgozási és  öndiagnosztikai algoritmusok által. 

Tartós együttműködés a fiatal tehetségek bevonásával

"Bízom benne, hogy közös munkánk  kézzelfogható eredményei a gazdasági és társadalmi hasznosság mellett oktatóink innovációs  szemléletének erősítéséhez, képzéseink tematikájának korszerűsítéséhez, sőt a műszaki pálya  iránti érdeklődés felkeltéséhez is hozzájárulnak" - hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon  Egyetem rektora. 

A veszprémi Continental és a Pannon Egyetem közötti együttműködés 2000-re nyúlik vissza, amikor  a két fél megkötötte az első keretszerződését egymással, hogy összehangolják a tudományos  kutatás, fejlesztés és szakemberképzés megvalósulását. 2010-től a szakmai együttműködés  folyamatosan fejlődött, a Mérnöki Kar mechatronikai mérnök mesterképzésén elindult a Continental  járműrendszertechnikai szakirány.

2013-tól a Műszaki Informatikai és a Gazdaságtudományi Karral is szorosabb lett a kapcsolat, a gyár  azóta fogad egyetemi hallgatókat szakmai gyakorlat letöltésére, rendszeressé váltak a szakmai  előadások. 2016 szeptemberében a vállalat két féléves tantárgyat is indított, Autóipari szoftver- és  hardverfejlesztés a gyakorlatban I-II néven, melyre azóta állandósult a hallgatói túljelentkezés az  egyetem Műszaki Informatikai Karán. A gyakorlatorientált oktatás célja, hogy a fiatalok  megismerkedjenek a járműipari fejlesztés alapjaival, majd erre épülve a járművekben lévő  szenzorokkal, az alapvető szoftver-rendszerekkel, a biztonságkritikus rendszerekkel és további,  gépjárművekben lévő szoftver-rendszerekkel.