A Műegyetem is besegített Nepál első műholdjának létrehozásában
A Budapesti Műszaki Egyetem is kivette a részét a délkelet-ázsiai ország diadalából.
Elon Musk űrvállalata, a SpaceX mára az egyik legfontosabb "űrfuvarossá" nőtte ki magát, nagy teherbírású Falcon Heavy rakétája segítségével ugyanis nem csak kormányzati, de kereskedelmi és megrendelők megbízásait is rendszeresen teljesíti.
A január 13-i kilövésen feljuttatott szállítmányban egy történelmi jelentőségű eszköz, Nepál első saját műholdja is helyet kapott, melynek kifejlesztésében a Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának szakemberei is részt vettek, akik a SMOG-P műholddal a hazai űrkutatásban is elévülhetetlen érdemeket szereztek - közölte az intézmény.
Gschwindt András, a BME VIK címzetes egyetemi docense, a Műegyetemi Űrkutató Csoport alapítója elmondta, hogy a kar közreműködött a januárban űrbe küldött első nepáli műhold kifejlesztésében.
"Rakesh Chandra Prajapati, a mindössze néhány főből álló nepáli mérnökcsapat motorja évekkel ezelőtt meglátogatta a BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken működő kis műholdfejlesztő csapatunkat. Tapasztalataink mellett abból a lelkesedésből is átadtunk neki, amely a műegyetemi társaságot mindig is jellemezte. Hozzánk hasonlóan nepáli mérnöktársunk csekély anyagi lehetőségek mellett nagy álmokat dédelgetett. Egy olyan SMOG-P méretű műhold létrehozására vállalkozott, amelyre akkoriban még nem volt példa a világűrben. Korábbi szakmai sikereinket ismerve tőlünk szeretett volna tanulni, mi pedig örömmel fogadtuk őt"
- mesélt a szakember a nepáli szakmai kapcsolat kezdeteiről. Megosztotta továbbá azt is, hogy az ázsiai csapatot a szponzorkeresésben is segítették: a műegyetemi mérnökök munkájához hasonlóan a nepáli műholdfejlesztést is szponzorként támogatta az Azurspace cég. A nepáli műholdra szánt 4X4 cm-es napelem cellákat a korábbi, kisebb magyar szatelliteknél is használt technológiával vágatták kisebbre.
A SanoSat 1
A műegyetemi kutató érdekességként a nepáli műhold további magyar vonatkozásáról elmondta, hogy a SanoSat-1 jeleit a világon először a Piszkés-tetőn lévő csillagászati megfigyelő helyen található műhold vevőállomáson észlelték.
A SanoSat-1 piko-műhold Nepál űrkutatásba történő bekapcsolódásának első állomása. Az ország első szatellitjének az űrben lévő sugárzás mérésén kívül az is célja, hogy a nepáli egyetemi hallgatókat, mérnököket bevonja az űrkutatásba, ösztönözze őket az űrtechnológia területén végzett tudományos, mérnöki munkára. A piko-műhold a kereskedelemben is kapható, az amatőr projektek számára is elérhető alkatrészekből épült. Az ilyen és ehhez hasonló projektek szerte a világon népszerűsítik az amatőr rádió- és műholdtechnológiát a tudományos munka és az újszerű technológiák iránt érdeklődő hallgatók és amatőr szolgáltatók körében.