LEGO robotokkal Cambridge-be jutni, avagy miért menő robotikát tanulni?

Hazánkban márciusban rajtol el a FIRST LEGO League, a vezető, természettudományokkal foglalkozó, nonprofit oktatási szervezet és a dán cég által közösen szervezett, idén először Magyarországot is különálló régióként felvonultató gyerek- és ifjúsági robotikai versenyének 2020/21-es versenyszezonja.

Ennek és a robotikai oktatás előnyei és hazai helyzete kapcsán február 23-án délelőtt online sajtóbeszélgetést tartottak a versenyt támogató Telenor Magyarország kommunikációs igazgatója, Mészáros Attila, a versenysorozat hazai ágát szervező HelloWorld Oktatás és Fejlesztés Egyesület elnökségi tagja, a FIRST LEGO League magyarországi projektvezetője, Molnár József, a telekommunikációs vállalat HiperSuli digitális oktatási programjának szakmai vezetője, Koren Balázs, valamint a Fazekas Mihály Gimnázium végzős diákja, korábbi országos és globális robotikai csapatversenyeken is komoly sikereket arató Hervay Bence részvételével.

A FIRST LEGO League-ről

A FIRST LEGO League program több mint 110 országban van jelen, és körülbelül 70 ezer gyerek vesz részt benne. Bár az oktatási program az úgynevezett STEM területeket (Science - tudomány, Technology - technológia, Engineering - mérnöki tudományok, Mathematics - matematika) foglalja magában, maga az oktatás projektalapon zajlik, tehát nem tudomány-, hanem feladatközpontú tanítási formában. Ily módon problémamegoldó készségeket, csoportmunkát, valamint olyan kompetenciákat fejleszt, melyek a későbbi életben is meghatározók lehetnek.

Három program fut a FIRST LEGO League-en belül: a Discover 4-6 éveseknek szóló, DUPLO alapú, itthon még csak pilotként futó óvodai, de már itt is a későbbi fizikai tanulmányokhoz hasznosítható tudást nyújtó ág. Az Explore ehhez képest már LEGO alapú és WeDo robotokat használ: itt a cél az, hogy a robot valamilyen egyszerűbb algoritmikus feladatot oldjon meg (pl. lift- vagy darukezelés). A legnépesebb kategória a Challenge, ahol csapatok versenyeznek egymással LEGO Spike vagy Mindstorms robotokkal, méghozzá pályákon feladatokat megoldva.

Mind Molnár József, mind Hervay Bence Forma 1-es futamokhoz hasonlítja az itteni versenyek tempóját, intenzitását és komplexitását.

Az előbbi azt is megjegyzi, hogy ezek mind olyan feladatok, melyeken mérnökök is dolgoznak egyébként.

A program itthon most már nem a korábbi német szervezésen keresztül, hanem Magyarországra is lokalizált oktatási programmal, akár Osztály csomagokon keresztül érhető el. A verseny öt, a koronavírus-járvány miatt online megtartandó regionális, illetve ezt követően egy nemzeti döntő formájában kerül megrendezésre. Az idei csapatversenyre való regisztráció már lezárult (Osztály csomagok limitált számban továbbra is elérhetők), Molnár szerint jelenleg a több hónapot igénylő felkészülés időszaka zajlik.

A versenyszezon további menetrendje:

• 2021. március 20. - győri regionális döntő;
• 2021. április 3. - zalaegerszegi regionális döntő;
• 2021. április 10. - debreceni regionális döntő;
• 2021. április 17. - budapesti regionális döntő;
• 2021. április 23. - tatabányai regionális döntő;
• 2021. május 8. - magyarországi nemzeti döntő.

A májusi nemzeti döntő első helyezettje a detroiti globális döntőbe, a második csapat Ausztráliába, a harmadik pedig Görögországba megy tovább.

Hogyan vágjunk neki a robotikának?

Koren Balázs szerint a robotika sokkal több annál, mint amit gondolnánk róla, hiszen nem kizárólag a programozás, informatika vagy matematika iránt érdeklődő diákoknak, hanem bárki számára részvételi lehetőséget biztosít. A verseny keretében például kutatási projektet is elő kell adni, amihez nem kell feltétlenül programozni tudni. A szakértő szerint arra is nagyon jól rácáfolnak a robotikaversenyek, miszerint a mai generációt már semmi sem köti le igazán: ő úgy látja,

akár hónapokat is hajlamosak lelkesen készülni a versenyzők, ráadásul a versenyeken nem rivalizálnak a csapatok, hanem egymást segítik, átbeszélik saját tapasztalataikat, így pedig ki is tud alakulni egy támogató közösség.

Koren azt is kihangsúlyozza, hogy a robotikaversenyek az OKTV-hez hasonlóan államilag elismert tanulmányi versenyek, tehát az ott elért eredményekért pontokat lehet gyűjteni a továbbtanuláshoz.

Mészáros Attila szerint a Telekom HiperSuli programban már több mint 45 iskola vesz részt: számukra akkreditált képzésen keresztül mutatják meg, hogyan nyújthatnak az oktatók digitális módszertanokat alkalmazva, tantárgyaktól független koncepcióban élménydús, korszerűbb képzést. Mészáros a gamificationben, azaz a játékon keresztüli tanításban, a problémamegoldó készségek és módszerek fejlesztésében, valamint a tantárgyakon átívelő szemléletmódban lát igazán párhuzamot a HiperSuli, valamint a FIRST LEGO League és a robotikán keresztüli oktatás között.

Idén már a HiperSulinál is több iskolának nyújtanak segítséget mind robotokban, mind készletben, mind nem mellesleg információban, hogy hogyan érdemes elindulni ezen az úton. Mészáros szerint fontos, hogy ez egy "kétirányú folyamat", tehát tanár is jelentkezhet náluk a részletekért, illetve a diák is felhívhatja oktatója figyelmét erre a lehetőségre.

Koren emellett azt javasolja, hogy vagy egy-egy verseny meglátogatásával, vagy akár a YouTube-on elérhető videókkal is neki lehet kezdeni az ismerkedésnek, hogy utána tanár vagy szülő segítse a felkészülést a következő szezonra.

Előnyös, ha az iskola is rá tud kapcsolódni erre a tevékenységre, de nem létfontosságú, hiszen Koren szerint is vannak úgynevezett családi csapatok, ahol barátok, de akár testvérek robotoznak együtt (a Discoverből és az Explore-ból otthoni csomag is elérhető). Molnár szerint tervben van az is, hogy iskolán kívül több szakkörön keresztül is be lehessen csatlakozni a robotikába, de a lényeg az, hogy csoportban érdemes gondolkozni, elvégre kooperatív foglalkozásról beszélünk.

A versenyek utáni élet

A programban részt vett legtehetségesebb gyerekek jobb eséllyel folytatnak a későbbiekben külföldi, akár amerikai vagy brit tanulmányokat - Molnár szerint konkrétan

"kapkodnak értük a legjobb egyetemek".

Hervay Bencét például, aki a 2017-es nemzetközi FIRST Global Challenge-en első helyezést, a 2018-as World Robot Olympiadon országos első helyet, valamint a 2018-as FIRST LEGO League-en országos első, valamint közép-európai 9. helyet ért el, robotikai kompetenciái egészen a Cambridge-i Egyetemig röpíthetik.

Bence ötödikes korában kezdett el robotika szakkörre járni, de már kisgyerekként is rengeteget LEGO-zott. A fővárosi Fazekas Mihály Gimnáziumban később a Fazekas RoboTeambe is becsatlakozott, ahol az évek előrehaladtával egyre több lett az érdeklődő, és akikkel Bence rengeteg versenyen részt vett. Mikor csak tudnak, a szakkörben ezekre a versenyekre készülnek, határidőket tűznek ki maguk elé, ötleteket vitatnak meg és próbálnak ki, de eközben általános építgetés és kísérletezés is folyik folyamatosan. A versenyek részükről proaktív csapatmunkát igényelnek, hiszen olykor egy-egy két-háromperces futam előtt is beüthet a gikszer, amit ott helyben azonnal orvosolni kell.

Azt Bence is érzi, hogy a robotika segítségével "tanulni is megtanul" az ember, miközben a mechanika, az informatika és matematika területét is összekapcsolja számára, és így egyszerre tud bennük fejlődni.

Noha könnyű felette elsiklani, de a robotika más területeken is átfogó tudást és tapasztalatot biztosít, amit Bence úgy érez, leginkább felnőttként tud majd hasznosítani, de a robotikán keresztül szerzett ismereteknek tulajdonítja azt is, hogy Cambridge-ben felvételi lehetőséget kapott.

Ne feledjük azt sem, hogy a nemzetközi karrieren túl nemcsak mint szakember, de szimplán mint ember is mennyit gazdagszik az, aki robotikát tanul. Bencénél legalábbis a NASA új marsjárójának landolása váltotta ki a felkészülés hosszú hónapjainak, valamint a versenyek és megépített szerkezeteik emlékét - és ez számára fantasztikus érzéssel bír.

A címlapkép és a cikk képei a FIRST LEGO League 2019/20-as budapesti regionális döntőjén készültek, forrás: FIRST LEGO League Magyarország.